Az előadott darabok leírása

1. S. Bach – Concerto BWV 593. Bach több átiratot készített Antonio Vivaldi hegedűversenyeiből. Szólócsembalóra és szóló orgonára adaptálta őket. Vivaldi két hegedűre írt a-moll hangversenyének (RV 522) átirata orgonára. A mű 3 részből áll: Allegro, Larghetto e Spiritoso, Allegro.

2. F. Händel G-dúr szvit ária. A szvit hangszeres zenei mű, amely több, azonos hangon írt, de karakterében és mozgásában ellentétes részből áll. Alapvetően ez hangszeres darabok sorozatából álló zenei kompozíció, amelyek egy nagyobb műben egyesülnek. Ez a szvit egy táncciklust alkot:

1. Allemande
2. Allegro
3. Courante
4. Aria: Presto
5. Menuetto
6. Gavotta
7. Gigue
   
   

3. F. Händel Largo – a Messiás-oratórium része, Händel egyik legismertebb kórusra és zenekarra írt kompozíciója.

4. Liszt Ferenc: Le rossignol – Ezt a rövid fantáziát Liszt Ferenc komponálta 1842-ben Alekszandr Alabjev 1825-ben írt névadó dallama után. Amennyiben a bevezetés valamilyen módon a XIX. század végének impresszionista nyelvezetét hirdeti, a folytatás előrevetíti a magyar rapszódiák szerkezetét: előbb egy lassú rész, majd egy gyors.

5. Liszt Ferenc: Die Loreley. A Loreley, Homérosz sellőinek leszármazottja, a Rajna folyó sziklás hegyfokán áll, és gyönyörű dalával csalogatja a matrózokat. Heinrich Heine költői remekműve a mítosz végzetes erejéről annyira megörvendeztette Lisztet, hogy az évek során többször is visszatért első gondolataihoz kisebb kiigazításokkal és nagyobb átdolgozásokkal, és még három változatot adott ki énekhangra és zongorára, amelyek közül az utolsó szintén zenekari kísérettel készült. A Loreley-t dallamos vonalakon ábrázolja, amelyek felfelé vágynak, mintha a szikla tetejére néznének, majd zongorán hullámok követik, amelyek csak egyre habzanak, és akkor bekövetkezik a katasztrófa. Liszt, a nagy zongorista, hangszeres “énekkel” csábítja hallgatóit.

6. Brahms: V. Magyar Tánc. Magyar táncai 21 élénk, főként magyar témájú táncdalból álló gyűjteményt alkotnak, amely 1879-ben készült el. Az egy perctől öt percig tartó táncok Brahms legnépszerűbb művei közé tartoznak, és a legjövedelmezőbbek voltak számára. Valamennyi táncot sokféle hangszerre és együttesre átdolgozták. Brahms eredetileg a négykezes zongoraváltozatot írta meg, majd később az első tíz táncot szólózongorára hangszerelte.
A legismertebb magyar táncok közé tartozik az első és az ötödik. Utóbbi Kéler Béla zeneszerző Bártfai emlék című csárdásán alapul, amelyet Brahms tévesen hagyományos népdalnak hitt. A Magyar Tánc modern hangszerelésének Ludwig-Masters kiadásának első lábjegyzete szerint: “Úgy tartják, hogy ennek a táncnak az anyaga az Isteni Csárdásból származik (kb. 1850): Borzó Miska magyar zeneszerző és karmester műve”.

7. F. Händel: Szimfónia a Salamon-oratóriumból – Sába királynőjének érkezése. A III. felvonás témája (Találkozás a sábai királynővel) Sába királynőjének Salamonnál tett látogatása. Salamon és emberei elterelik a figyelmét azzal, hogy zenei maszkot ábrázolnak nagy kórusokkal, amelyek felváltva idézik fel a zene nyelvét, a katonai dicsőség keresését, az elutasított szerető kétségbeesését és a véget érő vihart. Mindannyian a bölcs király, Salamon által vezetett Izraelt ünneplik, megszemélyesítve a béke, a boldogság és a jólét aranykorát.

Az előadóművészek életrajza

Ciurtin Viorel Temesváron született 1982 ben. Zongorát tanult majd később orgonaszakon képezte tovább magát. A középiskolát a temesvári Ion Vidu Zenegimnáziumban végzi. Érettségi után a Temesvári Zeneművészeti Egyetem hallgatója orgona szakon – tanára dr. Felician Rosca. 2008-ban Szegeden dr. Csanádi László osztályában tanul tovább. 2009-ben mestervizsgázik, 2010-ben pedig Olaszországban képezi magát a tovább a Cuneo Zenei Konzervatóriumban, ahol dr. Massiomo Nosetti irányítja. Németországban is tanult Helmut Plattner orgonaművész professzorral.

2008-ban Szegeden egy nemzetközi versenyen bronzérmet érdemel, majd a következő évben Temesváron a Timorgelfest fesztiválon elnyerte az Eduard Terényi-díjat. A temesvári Banatul Filarmonicával lép fel szimfonikus hangversenyen, ahol C. Saint-Saëns: III. Szimfónia do minor, op.78, orgonára írt szimfóniáját adja elő. Külföldi fellépései voltak többek között Ausztriában, Magyarországon és Romániában (Brassó, Arad, Bukarest, Kolozsvár, Nagyszeben).

Jelenleg az aradi Sabin Drăgoi Zeneiskola tanára, ahol orgonaszakot létesített. Diákjai sikeresen lépnek fel. „Universul Muzicii” néven saját hangszerüzletet működtet. Ezen kívül a Temesvári Új Ezredév Református Központ kántora.

Elérhetőség: ciurtin_viorel@yahoo.com

Ciurtin Robert 2010-ben született. 3 éves korában kezdett zongorázni édesapjával. Később a Ion Vidu Zenei Líceumban kezdte meg tanulmányait, zongorán, Icleanu Anda Drăgan tanárnő irányítása alatt. 2023-ban elnyerte a Young Artist Nemzetközi Művészeti Előadó és Alkotó Verseny fődíját, 2023-ban pedig az Országos Hangszeres Előadó Olimpia Zonális Szakaszának első díját. 9 éves korában kezdett szaxofonozni tanulni – tagja volt az Universul Muzical zenekarnak és az Ion Vidu Zeneművészeti Gimnázium rézfúvószenekarának is. A Frateliai Református Egyház orgonistája.

Ciurtin Robert Liszt Ferenc: Die Loreley című darabját játssza zongorán, valamint Brahms négykezes magyar táncát (Ciurtin Viorellel közösen).