Dr. Jenkovszky László, Kijevi Elméleti Fizika Intézet:
Bolyai, Gauss és Lobacsevszkij emlékezete

Közel 2300 évvel ezelőtt Euklidész alexandriai görög matematikus lefektette a tankönyvekből ismert és a mindennapi életben használt geometria alapjait. Ez számos posztulátumon és axiómán alapult. Szinte mindegyiket általánosan elfogadták nyilvánvalónak vagy a logikai következetességhez szükségesnek. Figyelemre méltó kivétel volt az ötödik posztulátum: ha egy egyenes vonal keresztez két másik egyenest, és olyan belső szögeket képez, amelyek kevesebb, mint 2π radiánnak felelnek meg, akkor ennek a két vonalnak – ha a végtelenben folytatódnak – keresztezniük kell egymást valahol azon a síkon, ahol a vonalak és szögek találhatók.

Az ötödik posztulátum az euklideszi geometria első megfogalmazása óta zavarba ejtő volt. Azonban dogmává vált – és az európai kultúra részévé vált. Többek között olyan tekintélyek támogatták, mint Isaac Newton, Leonardo da Vinci, Galileo Galilei, Johann Kepler, Giuseppe Luigi Lagrange és Immanuel Kant.

Csak a 19. század első felében sikerült három nagy tudósnak – Bolyai Jánosnak, Carl Friedrich Gaussnak és Nyikolaj Lobacsevszkijnek (BGL) egymástól függetlenül, de szinte egyszerre sikerült általánosítania Euklidész elveit.

Az előadás feltárja az egész utat, megemlítve azt is, hogy mely más neves tudósok jutottak nagyon közel ahhoz, hogy hasonló következtetésre jussanak, mint BGL: egy Girolamo Saccheri nevű olasz szerzetesről (1697 körül) és Ferdinand Karl Schweikart harkovi német ügyvédről (1807 és 1816 között) van szó.

Az előadóról

Jenkovszky László 1964-ben végzett az Ungvári egyetemen. Kutatási témája az elméleti mag- és részecskefizika. 1968-ban kandidátusi, 1984-ben nagydoktori minősítést szerzett matematikából és fizikából. 1998 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Otthonában az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Bogoljubov Elméleti Fizika Intézetének vezető munkatársa és az Ungvári Nemzeti Egyetem tanára. Alapítója a Nemeuklidészi geometria a modern fizikában és matematikában nevű nemzetközi konferenciának, amelynek rövidített neve BGL-konferencia (Bolyai–Gauss–Lobacsevszkij-konferencia).