Dr. Klepp Ferenc, t. professzor, Temesvári Műszaki Egyetem:
Bolyai Jánossal úton Európában

Középiskoláskoromban tudtam meg, hogy Bolyai János szülővárosomból jelezte a világnak, hogy új geometriájával egy új világot teremtett. Ezért már egyetemista koromban különösen érdeklődtem a geometriai kutatások iránt. Így jutottam el a nemeuklideszi geometriától, a Riemann-geometrián át a Insler- és Lagrange-geometriáig, melyeknek titkait én is kutattam. Mint érdekességet jegyzem meg, hogy Radu Miron akadémikus, a hazai Finsler-Lagrange terek kutatásának megteremtője, 1977-ben szintén Temesváron tartotta meg előadását, amely alapul szolgált a Finsler terek további kutatásához és 1980-ban Temesváron jelent meg “Bevezető a Finsler terek elméletébe” című dolgozata is, amely a Brassóban rendszeresen megtartott Nemzeti Finsler-szemináriumok sorozatát megnyitotta.

Röviden kitérek az 1988-ban Brassóban megrendezett közös román-japán Finsler Geometria Konferenciára és a Debreceni Egyetemmel való együttműködésre.

Beszélek továbbá arról, hogy a Bázeli Tanár továbbképző Kollokviumon 1998-ban előadást tartottam a különböző geometriákról, amelyet egy év múlva örömömre Eberhardt Scholz professzor előadása követett a Bolyai-geometria áttöréséröl. Itt jegyzem meg, hogy Németországban nagy tiszteletnek örvend Bolyai a matematikusok között. Richard Baltzer 1867-ben megjelent tankönyvében már részletesen tárgyalta a Bolyai-Lobacsevkij geometriát.

Megemlítek egy a nemeuklideszi geometria alkalmazásáról, három érettségi diák által írt dolgozatot, amelynek országos visszhangja volt és amelynek szerzői ma mindhárman egyetemi professzorok.

Végezezül bemutatom a Giesseni Mathematikum németországi iskolákat bejáró, kézben fogható matematikai modelljét, amelyek Lénárt István ötletén alapulnak.

Az előadóról

Dr. Klepp Ferenc 1940. október 23-án született Temesváron. 1963-ban végzett a Temesvári Tudományegyetem Matematika-Mechanika Karán. 1963 és 1993 között a Temesvári Műszaki Egyetemen oktatott matematikát a Villamosmérnöki és a Vegyészmérnöki karon, majd 1990-től az Építőmérnöki karon is német nyelven.

Speciális matematika vegyészmérnököknek (1974) tankönyvét országszerte használták a vegyészmérnök az oktatásban. 1963-tól még 20 évig oktatott Németországban a Lörrachi Villamosmérnöki és Informatikai Karon.

Előadásokat tartott még Debrecenben, Veszprémben, Újvidéken, Hannoverben, a kanadai Watterlooban és Bázelben a matematikatanárok továbbképző tanfolyamán. A vegyipari rendszerek és folyamatok matematikai modellezése terén elért oktatói és kutatói eredményeiért a Román Vegyipari Minisztérium oklevelét kapta.

Kutatási területei a Finsler- és Lagrange-terek geometriája és az alkalmazott matematika. Doktori dolgozatát is a vektornyalábok Finsler geometriájából írta. 2003-tól a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. 2015-ben a Temesvári Műszaki Egyetem tiszteletbeli professzorává (profesor honoris causa) avatta.